"Öt évvel ezelőtt jártam már egyszer Magyarországon. Az itt tapasztalt mély történelmi és kulturális örökség, a gyönyörű természeti szépség, a vendégszerető nép mély és kellemes benyomást tett rám. Azóta is kiemelt figyelmet fordítok kapcsolataink fejlődésére.
Mind a kínai, mind a magyar népre jellemző a felfedezés és az innováció csodálatos hagyománya. A magyar nemzet a feltalálók népeként ismert: eddig 14 magyar vagy magyar származású tudós nyerte el a Nobel-díjat.
Hamarosan hivatalos látogatásra érkezem Magyarországra, amely alkalommal részt veszek Kína és a kelet-közép-európai országok vezetőinek hatodik találkozóján. Fontos találkozó ez Kína és az említett országok együttműködésének (16+1-es együttműködés) ötödik évfordulóján. Nagy várakozással tekintek a mostani csúcstalálkozó és a látogatás elé.
Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök úr idén májusban jelentette be a kínai–magyar kapcsolatok átfogó stratégiai partnerségi szintre emelését. Nagy bizalommal vagyok a kínai–magyar kapcsolatok és a kínai és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés fejlődésének kilátásai iránt.
2011 áprilisában sikerrel rendezték meg a Duna gyöngyszemeként ismert Budapesten az első kínai–kelet-közép-európai gazdasági fórumot. Ezzel vette kezdetét a Kína és a kelet-közép-európai országok általános baráti együttműködésének új szakasza, hiszen 2012-ben Kína és a 16 érintett ország a saját fejlődési jellemzője és a közös szükségletei alapján kéz a kézben hozott létre egy vadonatúj regionális együttműködési platformot, a 16+1-es együttműködést.
Az elmúlt öt évben ez az együttműködés fokozatosan bontakozott ki, a mechanizmus napról napra tökéletesedett, és minden téren jelentős előrelépést könyvelhetett el. A közös építés, a közös alkotás és a kölcsönös osztozás együttműködési koncepciója népszerűvé vált.Az utóbbi öt évben a kölcsönös politikai bizalom figyelemre méltóan elmélyült. Kína és a kelet-közép-európai országok közötti magas szintű látogatások gyakoriak. A két fél kitart az egyenlőségre és a kölcsönös tiszteletre alapuló bánásmód mellett, figyelünk egymás alapvető érdekeire, fő szempontjaira, és folyamatosan javítjuk az általános kapcsolatainkat.
Kína először Szerbiával, majd Lengyelországgal és Magyarországgal átfogó stratégiai partnerségi, míg a Cseh Köztársasággal stratégiai partnerségi kapcsolatot épített ki. Széles körű konszenzus alakult ki a 16+1-es együttműködés fejlesztési irányáról. A 16+1 ország éves csúcstalálkozójának mechanizmusán alapuló platform olyan együttműködési keretprogramokat hívott életre, mint Kína tizenkét intézkedése a kelet-közép-európai országokkal való baráti együttműködés elősegítésére és a Kína–kelet-közép-európai országok középtávú együttműködési terve, továbbá mintegy húsz területen építettünk ki olyan mechanizmust, amely az együttműködés további elmélyüléséhez és fejlődéséhez vezetett.
Aktívan támogatjuk a kelet-közép-európai országok munkahelyteremtését és gazdasági, társadalmi fejlődését. A kelet-közép-európai országok földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyére tekintettel vetődött fel a Budapest–Belgrád vasútvonal, a Kína–Európa szárazföldi és tengeri tranzitútvonal, a három tengeri kikötő építése, több más fontos kezdeményezés, valamint több mint kétszáz konkrét együttműködés.
Az ezek során felmerülő pénzügyi nehézségek megoldására Kína támogatja a kétirányú finanszírozást, vezetésével több fontos finanszírozási intézkedés is megvalósult, így létrejött a tízmilliárd dolláros speciális hitelalap, a 16+1-es beruházási együttműködési alap, valamint 16+1-es pénzügyi intézmények. Hiszem, hogy mindezek az élő folyóvízhez hasonlóan táplálják, frissítik a 16+1-es együttműködést.
A kulturális cserekapcsolataink is folyamatosan erősödnek. Erőteljesen ösztönözzük a különböző együttműködést az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a turizmus, a média terén, de a tudásközpontok, a politikai pártok, az ifjúság és a települések között is. Megrendeztük a 16+1-es turisztikai évet, a kulturális cserekapcsolatok évét, a médiaévet és még sok más színes kulturális csereprogramot.
Kína és a kelet-közép-európai országok között hat új közvetlen légi járat is indult, az oktatási cserekapcsolatban részt vevő tanulók száma megduplázódott, és a 16 kelet-közép-európai ország a kínai állampolgárok turisztikai úti céljává vált. A kelet-közép-európai régióban 29 Konfuciusz Intézet nyitotta meg kapuit, és 55 új testvérvárosi kapcsolat született. A kulturális kapcsolatok erősítették a kelet-közép-európai népek és a kínai nép közötti kölcsönös megértést, elősegítették a kínai és az európai civilizáció számára a kölcsönös tanulás lehetőségét.
Ám, ahogy a mondás is tartja, ha elérted a sikert, azon kell dolgoznod, hogy még messzebb juss. A 16+1-es együttműködés ragyogóan indult, azonban ahogy belép a növekedés új szakaszába, új irányvonalat kell meghatározni és új lendületet kell adni neki. Ezért a mostani csúcson a kelet-közép-európai országok vezetőivel együtt dolgozom majd azon, hogy a találkozón – amelynek témája a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés elmélyítése a kölcsönösen előnyös és mindenkit gyarapító fejlődés előmozdítása – összegezzük az elmúlt öt év sikereinek tapasztalatait és megfogalmazzuk a jövőre vonatkozó terveket.
Új hajtóerőt kutatunk fel az Egy övezet – egy út közös építésének kezdeményezéséből, elmélyítjük az interkonnektivitás, a termelési kapacitások és egyéb területek együttműködését, valamint stabil és hosszú távú 16+1-es együttműködést alakítunk ki.
Kína mindig is támogatta az európai integráció folyamatát, és örömmel látja a virágzó és stabil Európai Uniót. A Kína–EU-kapcsolatokban új lehetőségeket keresünk és ragaszkodunk ahhoz, hogy a Kína–EU-együttműködés általános keretein belül mozdítsuk elő a 16+1-es együttműködést, aktív szerepet vállalunk az európai integráció elősegítésében.
Új lehetőségeket keresünk a kereskedelmi és beruházási liberalizáció és könnyítések folyamatában, fokozzuk a gazdaság és a kereskedelem gyakorlati együttműködésének léptékét. A közös előnyök tortáját a lehető legnagyobbra sütjük, hogy minden nép még nagyobb anyagi előnyökhöz jusson.
Öt évvel ezelőtt jártam már egyszer Magyarországon. Az itt tapasztalt mély történelmi és kulturális örökség, a gyönyörű természeti szépség, a vendégszerető nép mély és kellemes benyomást tett rám.
Azóta is kiemelt figyelmet fordítok kapcsolataink fejlődésére. Mind a kínai, mind a magyar népre jellemző a felfedezés és az innováció csodálatos hagyománya. A magyar nemzet a feltalálók népeként ismert: eddig 14 magyar vagy magyar származású tudós nyerte el a Nobel-díjat.
Az olyan fontos találmányok, mint a golyóstoll, a telefonközpont, a hologram vagy a bűvös kocka mind-mind a magyar nép bölcsességének eredményei. A magyarok mernek mások előtt járni. Jó példa erre, hogy az európai kontinensen elsőként Budapesten épült metró. A kínai ősi civilizáció, a négy nagy ókori felfedezés és a selyemút az emberiség fejlődéséhez és haladásához járult hozzá.
Fiatal külföldi barátaink szerint az országot behálózó nagysebességű vasútvonal, a mobilfizetés, a közösségi kerékpár és az online vásárlás a modern kor négy nagy felfedezése – mindezek az információs és digitális kor embere jobb életre való törekvésének új szimbólumai.
Az elmúlt öt évben sok súlyos kihívással szembesültünk, így a világgazdaság gyenge fellendülésével, az instabilitási és bizonytalansági tényezők megszaporodásával, de Kína így is lépésről lépésre végrehajtja az új fejlesztési koncepciót, a kínálati oldal szerkezeti reformjának fő vonala mentén új, innovációvezérelt útra lépett, határozottan fejleszti a növekedési új hajtóerőit, megvalósította a gazdaság zökkenőmentes működését és szerkezete javítását, a gazdaság és a társadalom fejlődése pedig történelmi eredményt ért el. Magyarország a pénzügyi válságra és az európai adósságválságra reagálva, a tényekből kiindulva az új problémára új megoldást dolgozott ki, így tudott eredményes lenni a gazdaság folyamatos javításában.
Visszatekintve a két ország történelmére látható, hogy mind Kína, mind Magyarország a gazdasági globalizáció nyertese és támogatója, a nemzetközi kereskedelem és a befektetés mindkét ország gazdasági fejlődésének komoly lendületet adott. A kereskedelem és a beruházások liberalizációja és megkönnyítése melletti kitartás nemcsak Kína, de Magyarország alapvető érdeke, ugyanakkor ez az Ázsia és Európa közötti együttműködés, valamint a világ fejlődésének trendje is.
A kínai és a magyar nép barátsága hosszú múltra nyúlik vissza. 1949-ben, a Kínai Népköztársaság megalakulása után nem sokkal létesített a két ország hivatalos diplomáciai kapcsolatot egymással. A kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód alapján segítjük elő a kétoldalú kapcsolatok egyre magasabb szintre emelkedését, kezdünk újabb és újabb együttműködésbe és biztosítunk új tartalmat mindezeknek. Kína és Magyarország 2004-ben baráti együttműködési partnerségi kapcsolatokat hozott létre, amelyet idén májusban egy magasabb, az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelt.
A kínai Egy övezet – egy út kezdeményezés és a magyar keleti nyitás politikája stratégiailag összekapcsolódik, precedenst teremtett arra, hogy az Egy övezet – egy út közös építése érdekében más európai országokkal is kormányközi együttműködési dokumentumot írjunk alá. Az olyan új platformok, mint az Egy övezet – egy út és a 16+1-es együttműködés hatására a kínai–magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok az együttműködés autópályáján átsoroltak a gyorsítósávba. A kétoldalú külkereskedelem folyamatosan új csúcsokat döntöget, a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszával kapcsolatos munka is folyamatosan halad.
A két fél együttműködése gyakran csillogtat meg eredményeket olyan területeken, mint a beruházás, a pénzügy, a mezőgazdaság, a tudományos és technológiai innováció vagy a kis- és közepes vállalkozások tevékenysége. Kína és Magyarország napról napra mélyülő és bővülő gyakorlati együttműködése egyre előnyösebb mindkét népnek.
Egyre több kínai turistával lehet találkozni a magyar utcákon, és egyre több magyar tanul kínaiul, érdeklődik a kínai kultúra iránt. Sokszínű kapcsolatokat alakítottunk ki a kultúrában, az oktatásban, a sportban, a turizmusban és a hagyományos kínai orvoslásban. Az évszázados kínai–magyar barátságnak pedig nemcsak több építője lett, de az építőknek már követőik is vannak. Kína és Magyarország is úgy látja, hogy a kétoldalú kapcsolatok a történelem során még sohasem voltak ennyire jók.
A Kínai Kommunista Párt nemrégiben tartotta a XIX. országos kongresszusát, amely megfogalmazta Kína jövőbeni fejlesztésének ambiciózus tervét és cselekvési programját. A nyitottabb, gazdagabb és erőteljesebb Kínának a világ minden országának – Magyarországot is beleértve – még több és még nagyobb lehetőségeket fog biztosítani.
Kívánom, hogy maradjunk ilyen úttörők, innovatívak, tartsuk meg a közös előnyökön és nyereségen alapuló szellemiséget, az átfogó kínai–magyar stratégiai partnerség történetében nyissunk új fejezetet, és fogalmazzunk meg új programot a 16+1-es együttműködésnek."
Forrás: Magyar Idők
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!