Négy kínai-amerikai trend, amit érdemes figyelni 2018-ban a nyugat-csendes-óceáni térségben – Steven Stashwick, The Diplomat - ALTERNATÍV HÍREK

Négy kínai-amerikai trend, amit érdemes figyelni 2018-ban a nyugat-csendes-óceáni térségben – Steven Stashwick, The Diplomat

Share This

2017-ben Kína egyértelműen igyekezett az Egyesült Államok nyugati csendes-óceáni térségben meglévő katonai fölényét csökkenteni, Amerika pedig Kína térségbeli katonai dominanciáját próbálta megakadályozni.

2018-ban a következő négy, Kína és Amerika közötti katonai trendet lesz érdemes figyelni a régióban.



A Dél-kínai-tenger militarizálása: ez egy állandó probléma azóta, hogy köztudottá vált a kínai szigetépítés és katonai bázisépítés mértéke.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben azt mondta, Kínának nem áll szándékában az általa elfoglalt Spratly-szigetek militarizálása, ám a szigeteken vannak hosszú hatótávolságú radar- és érzékelő-berendezések, kifutópályák, repülőgéphangárok és egyéb katonai infrastrukturális létesítmények, amiket a kínai külügyminisztérium „szükséges védelmi létesítményeknek” nevez.
Mindazonáltal Kína egyelőre nem telepített valódi erődemonstráló rendszereket, például katonai repülőket vagy rakétákat a szigetekre. Lehetséges, hogy az ország azért tanúsít visszafogottságot, mert attól tart, a nyílt és egyértelmű militarizáció nemkívánatos válaszreakciókat váltana ki Amerikából vagy más térségbeli országokból.

Az is lehetséges, hogy a szigeteken lévő létesítmények még nem állnak készen arra, hogy állandó jelleggel vadászgépek vagy rakéták állomásozzanak rajtuk. A két ok kombinációja is elképzelhető. Érdemes lesz idén a fejleményeket figyelni a szigeteken, különösen annak fényében, hogy a Trump-adminisztrációt valószínűleg leköti majd Észak-Korea atomfegyverprogramja és Amerika Kínával szembeni kereskedelmi egyensúlyhiánya. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN) tárgyalások folynak a Dél-kínai-tengerre vonatkozó kötelező érvényű magatartási kódexről.



Hiperszonikus fegyverkezési verseny: a hiperszonikus fegyverek és bevetésük terén elért fejlődésnek hosszabb távon nagyobb hatása lehet egy kínai-amerikai konfliktus eszkalációjának az esélyére, mint a többi itt tárgyalt trendnek. Míg a szuperszonikus fegyverek gyakran a hangsebesség egy- vagy kétszeresével haladnak, a hiperszonikus fegyverek az ötszörösével vagy még többel.

Egy hiperszonikus fegyver a célpontot, bárhol is legyen a világban, kevesebb mint egy óra alatt eléri, a sebessége okán pedig a legtöbb érzékeny célpontot védő védelmi rendszert vélhetőleg el tudná pusztítani.

Tavaly novemberben az amerikai haditengerészet sikeresen tesztelt egy hiperszonikus robbanófejet
(amit a haditengerészet szerint egyelőre nem szándékoznak bevetni), ezzel a kísérlettel nagyjából egy időben pedig Kína is tesztelte saját hiperszonikus fegyverét, a DF-17-et.

Ezek a fejlemények felvetik annak a lehetőségét, hogy Kína és az USA között verseny alakul ki hatékony hiperszonikus fegyverek kifejlesztése és bevetése terén, ha nem zajlik már most. Ha a két ország között bármilyen krízis vagy konfliktus alakul ki, ez a verseny veszélyesebbé teheti a helyzetet.

Ráadásul ugyan az USA úgy gondolja, a hiperszonikus fegyverek elrettentenek más országokat az agressziótól, sok elemző szerint épp az ellenkezőjét érhetik el. Mivel sok hiperszonikus fegyver ugyanazokat a rakétatesteket használja, amelyeket atomfegyverekhez használnak, egy megcélzott ország esetleg nem tudja megállapítani, hogy a felé repülő robbanófej hagyományos hiperszonikus fegyver vagy atomfegyver-e, és a „biztonság kedvéért” a saját atomfegyvereivel válaszolhat a csapásra. A hiperszonikus fegyvereket arra is felhasználhatják, hogy lefejezzék egy ország vezetését, az ettől való félelem pedig szintén korábbi és nagyobb mértékű eszkalációhoz vezethet.

Kína a víz alatt:
az USA fejlett képességéhez képest a víz alatti környezetben Kína továbbra sem mozog otthonosan, bár úgy tűnik, gyorsan fejlődik ezen a téren. 2017 elején kiderült, hogy kínai felderítőhajók a Fülöp-szigetektől keletre lévő, a Csendes-óceán nyugati feléből a Dél-kínai-tengerre való bejutást lehetővé tevő stratégiai fontosságú vizek közelében hajóztak.

Ha Amerika fennhatósága alatt állna ez a vízterület, az ország a kínai haditengerészet nagy részét, különös tekintettel a Hainan-szigeten állomásozó tengeralattjárókra, a Dél-kínai-tengeren tudná tartani. Ha viszont Kína fennhatósága alá tartoznának ezek a szorosok, az ország meg tudná akadályozni az amerikai haditengerészet Dél-kínai-tengerre való bejutását egy konfliktus esetén.

Úgy tűnik, Kína fejleszti hadi képességét a tengeralattjárók távolsági észlelésére és követésére. Tavaly év végén kínai kutatók a Mariana-árokban mélytengeri akusztikai kutatásokat végeztek, amelyeknek lehet jelentőségük a tengeralattjárók észlelése szempontjából. Kína óceánkutatása a víz alatti hadviselés támogatása céljából legalább olyan fontos, mint a tengeralattjáró-flottájával kapcsolatos előrelépése, így 2018-ban még több felmérés és víz alatti kutatás várható.

Növekvő amerikai és amerikai szövetséges hozzáférés-gátlás/terület-megtagadás (A2/AD)-képességek: Kína A2/AD-képességei nyugati stratégáknak sok fejfájást okoznak, de az USA és néhány szövetségese látszólag azon vannak, hogy ezeket a fegyvereket Kína ellen fordítsák.

2017 ősszel az amerikai haditengerészet és tengerészgyalogság nyilvánosságra hozta a vitatott területeken érvényes partvidéki hadműveletekről szóló koncepcióját.

Ugyan ez nem magas intenzitású konfliktusok esetére készült terv, az elképzelés megfordítja a hagyományos haditengerészet-tengerészgyalogság-kapcsolatot, ami során a haditengerészet biztosítja egy vízterület biztonságát, hogy a tengerészgyalogosok partra szállhassanak. Az új elképzelés szerint a tengerészgyalogosok segítenek a haditengerészetnek az adott vízterület feletti hatalom megszerzésében és megtartásában kétéltű hajókon és a szárazföldön megszerzett állásokon bevetett fegyverek segítségével, ezáltal katonai erőt irányítva a tenger felé. Ezt a koncepciót – amely látszólag a nyugati csendes-óceáni és dél-kínai-tengeri szigetcsoportokra lett szabva – már el is kezdték alkalmazni hadgyakorlatok során.

Az amerikai hadsereg is alkalmaz egy hasonló koncepciót, ami a japán önvédelmi haderővel közös, nyáron esedékes hadgyakorlat részét fogja képezni. A japán önvédelmi haderő új, hosszabb hatótávolságú hajóelhárító rakétákat vesz és új rakétakilövő állomásokat létesít a vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetekhez közeli szigeteken.

Amire 2018 folyamán érdemes lesz figyelni: új part menti rakétatechnológiák és beszerzésük, valamint távoli szigetekre való kihelyezésük, ezen felül pedig új hadgyakorlatok az amerikai fegyveres erők részéről önállóan és partnerekkel, például Japánnal együtt is.


Forrás: TheDiplomat.com
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV

◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!

VilagHelyzete 10 másodperces COUB-videók - Európa 2025

VilagHelyzete Flickr Képalbum

Illuminati szexuális erőszaktevők és bűnöző bábok
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...