2016. december 30., péntek

Könyv-és filmajánlat: The Circle (A Kör) "Aki nem osztja meg magánszféráját,a rendszer ellensége"


Egy könyvet szeretnék ajánlani nektek és ajándékba adni.
Dave Eggers - A Kör (The Circle)
Már csak azért is, mert a bőrünkön érezhető módon aktuális és jelen van...
Másrészt mozifilm is készül belőle, amit jövőre mutatnak be.

Mivel Tom Hanks és Emma Watson a főszereplő, így tudható, hogy közvetlen üzenetként szánja számunkra a piramis csúcsa .... Hogy a szemünk el tegye....

A Titok HAZUGSÁG.
A Megosztás TÖRŐDÉS.
A Magánszféra LOPÁS.



Dave Eggers sokkoló konkrétsággal rajzolja meg napjaink szép új világát.
A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re.


Lelkesedésük és profizmusuk pillanatok alatt elhozza a tökéletes modernizációt de mi a helyzet a privát szférával és az egyéni szabadságjogokkal? A Kör dermesztő víziója közelebb van hozzád, mint gondolnád."


A Circle fő-agyai tényleg szépen megmagyaráznak mindent, és olyan cselesen megideologizálnak minden privátélet-betörést, hogy attól annak kell rosszul éreznie magát, aki még ragaszkodik a privát-életéhez és nem oszt meg semmit.
De persze az emberek nem is ragaszkodnak hozzá. Mert egymás életét bámulni rém izgalmas, és sokkal egyszerűbb, mint csinálni valamit.
És mosolyt vagy grimaszt küldeni sokkal egyszerűbb, mint a valóságban találkozni.
És a mosolyok, grimaszok, lájkok, követők, nézők számával mérni az élet értékét sokkal egyszerűbb, mint – mint bármi mással.

És a tökéletes biztonság és (át)láthatóság annyira csábító, hogy az sem baj, hogy a kamerák előtt már mindenki csak játszik/szerepel, és nem él.



Itt olvashattok a könyvről: - ebből idézek most... :

"Az egész ártatlanul, mondhatni, jóindulatúan indul. A történet főszereplője, az ifjú Mae állást kap a világ legnagyobb, legbefolyásosabb tech-cégénél, a Circle-nél. A Circle maga a tökély: nemcsak igazi álommunkahely fantasztikus juttatásokkal, hanem még ráadásul olyan cég is, amely szívén viseli az emberiség sorsát. A Circle mindent jobbá akar tenni: nyíltabbá, átláthatóbbá, demokratikusabbá, biztonságosabbá, hozzáférhetőbbé, egyszerűbbé. 

És először még csak egy kicsit ijesztő az egész. Mert hát nem lenne logikus, ha a hetvenkilencféle különböző felhasználói fiók és jelszó és alias és fél-anonim identitás helyett mindenkinek csak egyetlen központi online fiókja lenne, ahol ott van minden személyes adat, és minden követhető? És aztán nem milyen jó lenne, ha minden kiskölökbe beültetnénk egy chipet, és akkor minden szülő mindig tudná, hogy hol van a gyereke, és nem lenne többé gyerekrablás meg szökések? És nem milyen jó lenne, ha a politikusok, akik elvileg az istenadta nép érdekeit képviselik, minden pillanatban követhetőek lennének, s nem folytathatnának többé titkos tárgyalásokat? És nem milyen jó lenne az is, ha minden-de-minden tele lenne kamerázva, s akkor nemcsak azt lehetne ellenőrizni szörfözés előtt, hogy jó hullámok vannak-e aznap az óceánnál, hanem mellesleg soha senki nem követne el többé semmiféle atrocitást, mert úgyis mindenről felvétel készülne?

Hát – olvasóként, gondolom, érezzük, hogy: nem, ez valahogy annyira mégsem lenne jó, de Mae meg a többi Circle-dolgozó meg a felhasználók százmilliói nem érzik. Sőt – üdvözlik a cég újabb és újabb találmányait, amelyeknek a végső célja a tökéletes átláthatóság, vagy inkább: a tökéletes, minden-pillanatban-láthatóság. A mindent-mérés, mindent-megőrzés, mindent-tudás képessége.

Ami – szigorúan csak elméletben – tán nem is hangzana annyira rosszul, csak valahogy az emberiesség tűnik el a sok új találmány – a mindent-mérő okoskarkötők, az egész nap viselt, élő videófolyamot közvetítő személyes kamerák, meg egyebek – között. És ami a legfélelmetesebb, hogy a privát-lét megszűnése teljesen logikus a regényben, és olyan apró, tökéletesen magától értetődő lépésenként történik, hogy nem is tűnik fel, mikor válunk emberből adathalmazzá.

S ehhez nem kell különösebben befolyásolhatónak vagy hülyének lenni – nagyon kevés is elég hozzá, ahogy azt a főszereplő Mae is példázza. Mae lelkes, agyas, aktív, a munkáját komolyan vevő leányzó, aki azért a történet elején még ember. Még van élete a munkáján, az online léten (a kettő egyébként nagyjából ugyanaz), és a mindenféle netes és céges aktivitást mérő rangsorokon kívül. Például szeret kajakozni az öbölben – és ezt nem kívánja megosztani, fényképekkel bizonyítani, és nem akar belépni a munkahelyén lévő kajakos-klubba, merthogy a kajakozás számára magándolog. És vannak még neki magándolgok.
Később azonban már nincsenek, miután a főnökei elmagyarázzák neki, hogy milyen mérhetetlenül önző dolog az, hogy nem dokumentálja és nem osztja meg a kajakos élményeit. Mert hiszen vannak rokkant emberek, akik sosem kajakozhatnak és nem láthatják, amit Mae lát az öbölben – nem volna hát emberséges, gondoskodó, kedves dolog, ha Mae videózna, és megosztaná, amit lát? És hát persze – Mae gyorsan belátja, hogy az volna, és mivel emberséges, gondoskodó, és kedves, meg ráadásul még aktív, népszerű, és sikeres is akar lenni, igen hamar keblére öleli a Circle mindent-megosztó, állandó visszajelzést adó és állandó visszajelzést követelő, minden-élmény-mindenkié mentalitását.

És milyen szép és logikus és racionális és rettenetes ez. Nem vagyok eléggé filozófus ahhoz, hogy meg tudjam fogalmazni, miért nem önzés a privátlét, és nehezen – vagy sehogysem – tudom megragadni a mindent-megosztás borzalmasságát. Mert a Circle fő-agyai tényleg olyan szépen megmagyaráznak mindent, és olyan cselesen megideologizálnak minden privátélet-betörést, hogy attól az érzi rosszul magát, aki még ragaszkodik a privátéletéhez.

De persze az emberek nem is ragaszkodnak hozzá. Mert egymás életét bámulni rém izgalmas, és sokkal egyszerűbb, mint csinálni valamit. És mosolyt vagy grimaszt küldeni sokkal egyszerűbb, mint a valóságban találkozni. És a mosolyok, grimaszok, lájkok, követők, nézők számával mérni az élet értékét sokkal egyszerűbb, mint – mint bármi mással. És a tökéletes biztonság és (át)láthatóság annyira csábító, hogy az sem baj, hogy a kamerák előtt már mindenki csak játszik/szerepel, és nem él."

Kapcsolódó cikk: David Icke a Szilícium-völgyben - feltárja a Google és a Facebook valódi szándékait

Forrás: (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)

◢ 
JELENLEGI FB-oldal: Facebook.com/VilagHelyzete
Facebook által likvidált oldal: VilagHelyzete.com Awakening The World

◢ 
Vésztartaléknak létrehozott FB-oldal: Facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ 
Azonnali alternatív VilagHelyzete hírek: Alternativhirek.blogspot.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide írhattok bármilyen üzenetet és hozzászólást!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

VilagHelyzete 10 másodperces COUB-videók

VilagHelyzete Flickr Képalbum

Illuminati szexuális erőszaktevők és bűnöző bábok

Értesülj az új bejegyzésekről emailben!

Translate This Blog